A román külügyminisztérium bekérette szerdán Zákonyi Botondot, Magyarország bukaresti nagykövetét. A bukaresti külügyminisztérium közleménye szerint a nagykövettel több témában ismertették a román álláspontot, így a Budapest által a magyar-román határra tervezett kerítés megépítéséről, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek Victor Ponta román miniszterelnökre vonatkozó „elfogadhatatlan” nyilatkozatairól, valamint Szili Katalin miniszterelnöki megbízott múlt heti erdélyi látogatásáról.
Szijjártó Péter korábban arról számolt be az MTI-nek, hogy Zákonyi Botond szerdán tiltakozó jegyzéket kívánt átadni a román külügyminisztériumnak Victor Ponta Magyarország-ellenes „kirohanásai” miatt. Közlése szerint a nagykövetet ugyan fogadták, de nem voltak hajlandók átvenni a jegyzéket. A román külügy ezt azzal magyarázta, hogy a magyar fél a jegyzék átadásával akarta megváltoztatni a bekéretés célját, ami tartalmilag és formailag egyaránt elfogadhatatlan Bukarest számára.
Nem egyeztettünk a kerítésről
A román külügyminisztérium közleménye szerint a román fél megismételte aggodalmát amiatt, hogy Magyarország mesterséges vitába akarja bevonni Bukarestet, és leszögezte, hogy a román fél nem akarja a diplomáciai vita eszkalációját. Bukarest megismételte a magyar-román határra tervezett kerítéssel kapcsolatos helytelenítő álláspontját. A közlemény szerint értékelték volna, ha Budapest a döntés bejelentése előtt közös elemzés elkészítését kezdeményezte volna Bukaresttel az intézkedés lehetséges hatásairól, annak szükségességéről, hogy mindkét fél által elfogadott, esetleges közös megoldást találjanak.
„A magyar fél viszonyulása meglepte a román hatóságokat olyan körülmények között, amikor a határ menti és rendőrségi együttműködés folyamatosan jó volt, és az lehetővé tette volna a közös elemzést” – olvasható a közleményben. A román fél számára érthetetlen Budapestnek a kerítésépítésben tanúsított sietsége, mivel nem létezik olyan tényállás, amely megerősítené a Magyarország által hivatkozásul emlegetett migrációs nyomást. A román fél abból indul ki, hogy az európai szellemiség alapja az együttműködés és a kölcsönös megértés, és állítják, hogy így viszonyultak a román-magyar kétoldalú kapcsolatokhoz is, ezért hasonló jellegű kötelezettségvállalást várnak el Magyarországtól is.